Mivel Magyarország és Horvátország is EU-tagállam, nekünk, turistáknak az lenne a legjobb, ha euróval fizetnénk itthon is és Horvátországban is. Amíg ez nincs így, adódik a kérdés, bankkártyával fizessünk mindent. Ha nem, akkor hol váltsuk át a forintunkat és mire – euróra vagy kunára. Közgazdászként engem különösen izgalomban tart ez a téma egy külföldi nyaralás alkalmával. Erre keresem a válaszokat az alábbi cikkemben.

MJENJAČNICA, azaz pénzváltó horvátul. Forrás: inkapital.hr

Szerencsére óriási különbségek nincsenek az alábbi opciók között. Ha mégis szeretnénk pár százalékot takarékoskodni a nyaralás teljes költségén, akkor íme pár tipp. Ha jól megválasztjuk, hogy hol váltjuk át a pénzünket és kinek mivel fizetünk, akkor akár egy 300.000 Ft-os családi nyaralás alkalmával 5-10 ezer Ft-ot is megtakaríthatunk a számunkra kedvezőbb valuta- és devizaárfolyamoknak köszönhetően. A cél, hogy ésszerű mértékig minimalizáljuk a pénzváltás díját, költségét.

Ha van eurónk, akkor azt célszerű felhasználni egy horvát nyaralás során. Ha nincs, akkor Magyarországon forintért vásárolhatunk horvát kunát (HRK) vagy eurót (EUR). Az euró is teljesen versenyképes megoldás, mert egyrészt remek köztes valuta. Az eurót kis árfolyamréssel (vételi és eladási árfolyam közötti különbséggel) azaz csekély költség mellett váltható Magyarországon forintról euróra. Továbbá euróval is fizethetünk Horvátországban (amennyiben euróban vannak az árak megállapítva) vagy Horvátországban az eurót kunára válthatjuk szintén kedvező árfolyamon.

Horvát kuna címletei, forrás: steemit.com

Mielőtt fejest ugranánk a pénzváltás világába, tájékozódjunk az aktuális középárfolyamokról és mindig ehhez viszonyítsuk, a ránk vonatkozó árfolyamokat. Elsősorban a valutaárfolyamok relevánsak, de hasznos ismerni a devizaárfolyamokat is.

• Valutaárfolyam (horvátul [tečaj] za efektivu) alkalmazandó, amikor készpénzt készpénzre váltunk (tipikus pénzváltó funkció, akár bankban, akár pénzváltóban vásárolunk valutát).

• Devizaárfolyam (hr: [tečaj] za devize) alkalmazandó, amikor bankszámlán lévő pénzt váltanak át (konvertálnak) a részünkre a kereskedelmi bankok készpénz jelenléte nélkül. Általában a bankkártyás tranzakciókat (beleértve a külföldi ATM-készpénzfelvételt is) devizaárfolyamon számolják el a bankok és ennek a forint összegével terhelik meg a bankszámlánkat.

Valuta és deviza vételi és eladási árfolyamok. Forrás: otpbank.hu

Mindkét árfolyam esetében van vételi (hr: kupovni) és eladási (hr: prodajni) árfolyam. Kicsit félrevezető lehet a „vételi” és „eladási” szavak, mert ezt egyrészt az adott ország hivatalos fizetőeszköze szempontjából kell értelmezni, másrészt a pénzváltó illetve bank szemszögéből kell nézni, hogy ő veszi tőlünk vagy eladja nekünk az országa pénznemétől különböző valutát. Ennek következtében ugyanolyan irányú pénzváltás esetében (pl. forintot kunára váltjuk) országtól függően eladási vagy vételi árfolyamról beszélhetünk. Magyarországon pénzváltó adja el nekünk a kunát forintért (eladási árfolyam). Ugyanezen tranzakció esetében Horvátországban a pénzváltó megveszi tőlünk a forintot kunáért (eladási árfolyam).

Mikor jó egy konkrét árfolyam nekünk?

Mint bárhol a kereskedelemben, a valuta és devizapiac szereplőire (pénzváltókra, bankokra) is igaz, hogy törekszenek minél olcsóbban vásárolni (valutát/devizát tőlünk), majd minél drágábban eladni (valutát/devizát nekünk).

Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, kedvező-e számunkra az adott, ránk vonatkozó árfolyam, ezt kell a középárfolyamhoz hasonlítani. A hivatalos (deviza közép)árfolyamokat a Magyar Nemzeti Bank és a Horvát Nemzeti Bank aktuális árfolyamlistája tartalmazza. De ettől egyszerűbb módon és frissebb árfolyamokat tudhatunk meg, ha csak simán beütjük a Google keresőbe „HRK HUF” vagy „100 HUF HRK” kifejezésre:

Az első jegyzési mód (1 kuna = 43,51 Ft) Magyarországon használatos jegyzési mód. Horvátországban fordított irányban és 100 egységre jegyzik a forintot (100 Ft = 2,30 kuna).

Amikor tudjuk a közép árfolyamot és a ránk vonatkozó árfolyamot (pl. valuta eladási árfolyam) akkor ezt a kettőt hasonlítsuk össze és határozzuk meg százalékban az eltérést. Az eltérés mértének értékelésére az alábbi hüvelykujj szabály használható:

 Most nézzük meg azt az esetet, amikor kunát szeretnénk venni Magyarországon:

Mit fizessünk bankkártyával?

Kisebb és nagyobb összegű vásárlásokat egyaránt, ahol eleve kunában vannak az árak megállapítva. A termináloknál a kereskedők, szolgáltatók néha fel szokták ajánlani, hogy euróban vagy dollárban vagy éppenséggel forintban terhelik meg a bankkártyánkat. Ha lehetséges, akkor ezt az opciót vessük el, és kérjük, hogy horvát kunában terheljék a bankkártyánkat. Ez azért lényeges, mert tapasztalataim alapján a kártyatársaságok (Visa, Mastercard) kedvezőbb árfolyamon számolják át a horvát kunát a vásárlás összegét a saját belső rendszereikben, azaz a háttérben, mint más devizanemet forintra. Furcsa módon a forintos terhelés pedig akár jelentősen magasabb is lehet az eredeti forint összegnél (a háttérben futó többszörös konverzió miatt).

Általános tudnivaló a bankkártyás elszámolásokról

Legtöbbünknek Mastercard illetve Visa kártyája van. A Mastercard elszámoló devizaneme az euró, a Visáé az amerikai dollár. Ez azt jelenti, hogy a fizetendő kuna összeget a Kártyatársaságok átváltják euróra (Mastercard) illetve dollárra (Visa). Majd a Kártyatársaságok euróban illetve dollárban számolnak el a bankunkkal. A mi bankunk pedig eurót illetve dollárt ad el nekünk a saját deviza eladási árfolyamán, azaz ennek forint ellenértékével terheli meg a bankszámlánkat.

Tapasztalataim és számításaim alapján a Kártyatársaságok azok, akik a jófiúk ebben a folyamatban, a mi bankunk pedig a mumus, aki ezzel is lehúzza az ügyfeit. A Kártyatársaságok a középárfolyamokhoz képest általában 0,5-1%-kal kedvezőtlenebb árfolyamot alkalmaznak, amikor a horvát kunát euróra illetve dollárra váltják. Utána a számlavezető bankunk deviza eladási árfolyamai további 1-3%-kal növeli a terhelendő forint összeget az elméleti középárfolyamokhoz képest. Összességében 2-3%-os kedvezőtlen árfolyamokból eredő rejtett költséggel kell számolnunk az „ingyenes bankkártyás vásárlás” esetén. Ugye, így már nem is teljesen ingyenes? De azért nem is annyira drága.

Amennyiben szeretjük a készpénzt, és örömmel adunk-veszünk valutát (eurót, kunát), akkor ezen tudunk olyan módon spórolni, hogy Magyarországon a lehető legkedvezőbb árfolyamon veszünk eurót, majd Horvátországban a lehető legkedvezőbb árfolyamon horvát kunára váltjuk. Szerencsés esetben ekkor ennek a két konverziónak összesítve 1% körüli teljes költsége lesz.

Bankkártya mellett szóló érv, hogy ez a fizetés egyik legkényelmesebb módja. Továbbá van olyan helyzet, amikor kifejezetten előnyös bankkártyával fizetni. Ilyen az autópálya díj. Interneten keringenek olyan történetek, hogy a horvát fizetőkapuknál akár át is verhetik a gyanútlan külföldi autósokat készpénz visszaadása során. Képzeljük el a helyzetet: türelmetlenek vagyunk, alig várjuk már, hogy megkapjuk a visszajáró készpénzt és tovább hajthassunk. Tegyük fel magunknak a kérdést: minden alkalommal megszámoltuk a visszajáró pénzt, mielőtt elhajtottunk volna a fizetőkaputól.

Készpénzfelvétel külföldön

Azaz magyar bankkártyánkkal horvát ATM-ből horvát kunát veszünk fel. Ez is egy működőképes opció. Célszerű minél ritkábban és kellő nagyságú összeget felvenni, mert így a készpénzfelvétel fix díja arányaiban kisebb teher/költség a felvett összegre vetítve. Saját gyűjtésem alapján az OTP és az Unicredit bankok esetében 500 illetve 2.000 horvát kuna felvételének teljes díja (középárfolyamhoz mérve) 4-12% körül. Részletek az alábbi táblázatban találhatóak: 

Összességében készpénzfelvétel külföldi ATM-ből egyrészt kényelmes, másrészt relatíve drága megoldás. Jobb megoldás, ha még itthon felvesszük forintban a készpénzt, majd ezen a kiadásainknak megfelelően horvát kunát és eurót vásárolunk, vagy csak eurót, majd ezt horvát kunára váltjuk Horvátországban. De még szerencsésebbnek tűnik az is, ha a forintot váltjuk be kunára Horvátországban. Tapasztalataim alapján elég jól váltják a forintot (kis árfolyamréssel) Horvátországban, akár pénzváltók, akár bankok. Ha pénzváltásra nem volt időnk, és Horvátországban ATM-ből se szeretnénk kunát felvenni, akkor vigyünk magunkkal forintot.

Mindennél olcsóbb nyerő megoldás

A fentiekből adódik, hogy középárfolyamon (MNB árfolyamon) való vásárlás lenne számunka az ideális megoldás. Sajnos az MNB lakossági valutaforgalmazással nem foglalkozik. De még maradt az a lehetőség, hogy ismerőseinket megkérdezzük, akiről sejtjük, hogy van eurója (pl. külföldi munkabérét euróban kapja) vagy maradt meg eurója vagy éppen horvát kunája külföldi útja során és hajlandó is nekünk eladni. Ha igen, akkor ilyenkor egymás között a legfrissebb MNB árfolyamon szokás csereberélni.

Az én munkahelyemen rendszeresen egymásra találnak azok a kollégák, akik éppen pár száz eurót akarnak venni vagy eladni. Bátran érdeklődjetek ti is a baráti körötökben, ismerősöknél. Az adásvétel tárgya lehet akár más kemény valuta (világpénz) is, mint pl. amerikai dollár, svájci frank, angol font. Ezeket is jó árfolyamon tudjuk beváltani Horvátországban.

Apartmanok Sablić - Cres, fotó: horvatorszagapartmanok.net

Az elmúlt 15 évben, ha tehettem leugrottam a horvát tengerpartra rövidebb-hosszabb időre. Számomra általában szállásfoglalás jelentette a nyaralás legnagyobb kihívását. Legtöbben szeretnénk megtalálni a számunkra ideális szállást, amelyet anyagilag is meg tudunk engedni magunknak. Mivel a nyaralás legnagyobb kiadási tétele, ezért érdemes a szálláskereséssel részletesebben is foglalkozni.

Alapvetően három nagy szállástípus közül választhatunk: szálloda, apartman, kemping.

Három alkalommal voltam szállodában, illetve 6-7 alkalommal apartmant béreltem. Az apartmanok többsége nem vízparti, illetve az ellátásról önmagunknak kell gondoskodni, de ezért cserében jelentősen olcsóbbak, mint a szállodák. Ha főszezonban (július-augusztus) tervezzük a nyaralásunkat, mindenképp érdemes előre és lehetőleg minél korábban szállást foglalni. Amikor már megvan a szabadságunk időpontja, akár pár hónappal előtte is lehet már keresgélni a neten.

Sokan közvetítőkön, utazási irodákon, szállásfoglaló honlapokon keresztül foglalnak szállást. Ilyenek a nemzetközi booking.com vagy a magyar szallas.hu. A mai napon Krk-szigeten lévő Malinskába az alábbi árakon lehet foglalni apartmant a következő hétre (2018.08.20-27. 7 éjszaka, 2 felnőtt, 2 gyermek, 8 és 1 évesek):

Feleségem és én nyaralásunk előtt 2 hónappal kezdtük a szálláskeresést, azaz május közepén júliusi nyaralásunkra. Először a booking.com-on néztük az ajánlatokat. Elégedetlen voltam ennek az oldalnak a találataival. Egyrészt kevés találatot hozott, amit pedig hozott, azok a fenti árakhoz hasonlóan drágábbak voltak az én elképzelésemnél. Tovább keresgélve megtaláltam a horvatorszagapartmanok.net oldalt, ahol kiderült, hogy a szállásadókkal közvetlen kapcsolatba lehet lépni. Mivel horvátul is beszélek, ezért nagy örömmel kezdtem el levelezgetni a honlapon keresztül a nekünk tetsző szállások tulajdonosaival. Aki nem tud horvátul, az is nyugodtan írhat akár angolul, akár magyarul. Az oldal lefordítja a szöveget a tulajdonosnak.

A legtöbb helyről 24 órán belül választ kaptam. Így esett a válasz az egyik Malinskában található apartmanra 350 euróért (kb. 115.000 Ft). 100 eurót előlegként átutaltam a tulajdonos bankszámlájára. Jó hír, hogy a legtöbb magyar bankból már lehet forint számláról eurós devizautalást indítani. Miután a tulajdonos megkapta az előleget, visszaigazolta a szállásfoglalásunkat. Ezzel úgy éreztem a legfontosabb dolog megoldódott. A többi teendő már technikai részlet, szervezés kérdése (utazás, étel-ital, strandolás, kirándulás helyben és egyéb helyi programok).

Hogy NE keressünk szállást?

Ha közvetítőn keresztül szándékozunk szállást foglalni, vélhetően 20-40%-kal többet fogunk fizetni ugyanazért a szállásért. A mi szállásunkra jöttek más magyar vendégek is. Kérte a tulajdonos, hogy velük ne konzultáljak az árakról, mivel ők 30%-kal többet fizetnek a közvetítői jutalék miatt. Esetünkben ugyanez a szállás 115.000 Ft + 30% azaz kb. 150.000 Ft lett volna, azaz 35.000 Ft-ot sikerült ilyen módon megtakarítani. Ezek a különbségek szemmel láthatóak a fenti táblázatban is.

Tanácsom: ha látunk egy szállást egy szállásközvetítő oldalán, próbáljuk közvetlen felkeresni a szállás honlapját, vagy más oldalakon, ahol közvetlenül hirdeti a tulajdonos. Ha éppen egy másik oldalon nem lehet közvetlenül foglalni, hanem csak kérésre, akkor valószínűleg jó helyen járunk, mert a tulajdonossal fogunk kommunikálni. Egy ilyen oldal a horvatorszagapartmanok.net.

Ha csak lehet, főszezonban (július-augusztus) ne menjünk úgy le a tengerre, hogy előre nem foglaltunk szállást. Horvátország már évek óta telt házas a főszezonban. Vagy ha mégis így tennénk, akkor készüljünk fel, hogy érkezéskor a napunk felét szálláskereséssel fogjuk tölteni. Vagy ha éppen a kiválasztott településen bemegyünk a helyi turisztikai ügynökséghez, szállásközvetítőhöz, szintén borsos áron fogunk szállást kapni, ha egyáltalán van még szabad kapacitás. Ha mégis így döntenénk, készüljünk fel, hogy az első éjszakát szükség esetén a saját autónkban töltjük.

Az idén feleségem és én két fiúgyermekkel (8 és 1 évesek) neki vágtunk a horvát Adriának. Az utazásunk előtt már megterveztük az előre látható költségeket. Szerencsére egy horvátországi nyaralásnál kevés a rejtett költség, így az árak ismeretében elég jól tervezhető egy ilyen kiruccanás. A végösszeg  négyünknek 1 hétre kerekítve 300.000 Ft.

Baška, Bunculuka-öböl, Fotó: purger

Úticél, szállásfoglalás

Egy fontos szempont volt, hogy minél kevesebbet utazzunk. Így a Kvarner-öbölre esett a választás. Szeretem közvetlen a tulajdonosnál foglalni a szállást. A Krk-szigeten lévő Malinskában sikerült egy egész nagy (60 nm) apartmant foglalni 350 euróért (kb. 115.000 Ft az előleg utalásának bankköltségével együtt) a júliusi főszezonban. A kutatásom alapján hasonló apartmanok ára 300-600 euró között mozog. Úgy éreztük, ezzel a foglalással jól jártunk.

Utazás, közlekedés

Horvátország alapvetően az autós turisták országa. A tengerpartra vonattal és busszal is le lehet jutni. A nagy forgalom és dugók ellenére még mindig személyautóval a leggyorsabb és legkényelmesebb az utazás. Budapestről indultunk saját autóval. A távolság 520 km Malinskáig, javarészt autópályán haladva. Reggel 6-kor indultunk Budapestről és 15 órára értünk a szállásunkra (9 óra utazás/vezetés és pihenők).

Sokan ajánlják az ENC készülék beszerzését, amellyel a kapuknál horvát autópálya díjat lehet egyszerűen és gyorsan fizetni. A tapasztalataink alapján ez nem jelent számottevően gyorsabb áthaladást a fieztőkapuknál. Mi bankkártával összesen horvát autópályáért 267 horvát kunát fizettünk (kb. 12.000 Ft).

Üzemanyag, tankolás: a kocsink LPG-vel üzemel. 9 litert fogyaszt 100 km-en, 210 Ft-os LPG-vel számolva az oda-vissza út (2 x 520 km) üzemanyag-költsége 20.000 Ft. Mi továbbá helyben is autóztunk elég sokat (kb. 500 km-t), így a teljes üzemanyag költség 30.000 Ft. Továbbá a megtett 1.500 km-re tapasztalataim alapján le lehet osztani 10.000 Ft szervízköltséget is. Tehát a teljes, a megtett kilométerektől függő személyautó költségünk 40.000 Ft.

Szállás

A szállásunk egy kellemes kis apartmanházban volt. A ház földszintjén 3, a beépített tetőterében további 2 apartman volt. Mi az nagyobb, kb. 60 nm-es tetőtérit kaptuk. Maga a konyha akkora volt a 2 kanapéjával hogy ott akár aludhatott volna még plusz 2 vendég. A tetőtéri apartmanok előtt hatalmas nagy terasz volt (kb. 50 nm), amelyből egy részét rögtönzött megoldással lekerítettük az 1 éves kisfiunknak, aki itt szabadon járkálhatott. Az apartman udvarán található volt egy kőből épült kerti grill. Ennek külön örültem, mert szeretünk rostélyozni. Ahogy már fentebb írtam, az apartman teljes díja idegenforgalmi adóval együtt 115.000 Ft volt egy hétre.

Étel-ital

Habár az apartmanban volt egy teljesen felszerelt konyha, de nem szerettünk volna sok időt étel készítésére fordítani. Legfeljebb 1-1 alkalommal olyan ételt készített a feleségem, ami 15 perc alatt elkészíthető (zacskós leves, tészta főzése).

Indulás előtt itthon bevásároltunk. Olyan élelmiszereket vettünk, amelyek azonnal fogyaszthatók, vagy rövid idő alatt elkészíthetők. Szeletelt felvágottak és -szalámik, zsemle, szeletelt kenyér, virsli, készétel és májkrém konzervek. A hűtést igénylő élelmiszerek hűtőtáskában, jégakkukkal tökéletesen hidegek maradnak az utazás alatt. A kisebbik fiúnak a szükséges baba ételeket, a nagyobbnak a kedvenc párnácskáját is megvettük. Vittünk egy karton tejet, 10 doboz sört, liter bort, valamit 24 db fél literes ásványvizet. Ezeket mind ott is meg lehetett volna venni, viszont egyrészt ott átlagosan 20-40%-kal drágább az élelmiszer. Így több mint 10.000 Ft-ot megtakarítottunk. Másrészt plusz időt se szerettünk volna tölteni az ottani nagybevásárlásokkal. Inkább strandolni mentünk.

Indulás előtt 42.000 Ft-ért vásároltunk, helyben 39.000 Ft-ot költöttünk bevásárlásra. Külön étterembe nem mentünk. Pár alkalommal utcai pékségekben vásároltunk friss pékárut. Így összesen 85.000 Ft-ot költöttünk ételre.

Egyéb kiadások

Szerencsére Horvátországban, ha az ember megoldja a közlekedést, a szállást és étkezést, akkor egy takarékos nyaralás esetében további jelentősebb kiadásokkal már nem feltétlenül kell számolnia.

Mi a nyaralásunk másnapján ellátogattunk a szomszédos szigetre. Krk-szigetről komppal átkeltünk a Cres-szigetre majd vissza. Itt Meragtól Mali Lošinjig majd vissza autóztunk (2 x 70 km). A komp díja személyautónak és négyünknek  2 x 7.250 azaz 14.500 Ft volt.

Mi szeretjük a csendesebb, természetközelibb, de egyben minden kényelmi funkcióval felszerelt strandokat. Ilyenek számunkra a naturista kempingek strandjai. Tapasztalatunk alapján itt csendesebben lehet napozni, fürdőzni, mint a nagy városi strandokon. Három alkalommal váltottunk napi kemping belépőt. Ez 10 ezer forintba került nekünk. Apróbb kötéseink, amin, ha akar az ember, tényleg tud spórolni, 20.000 Ft-ot tettek ki egy hétre négyünknek. Ebben benne volt egy palack helyi bor (3.400 Ft) illetve sok egyéb apróbb költések, mint pl. fagylalt a tengerparton (300 Ft/gombóc), focis matrica a nagyobb fiúnak, parkolás a frekventáltabb helyeken (általában 200 Ft/óra), nassolni valók, mosdóhasználat.

Kiadások összesen

A 7 napos tengerparti nyaralásunk négyünkre ennyibe került:

Hogy a közel 300.000 Ft kevés-e vagy sok, embere válogatja, kinek mi a sok. Ha tengert akarunk látni főszezonban, Európában maradni és kulturált körülmények között pihenni, valamint a saját autónk kényelmét élvezni, akkor még mindig a horvát tengerpart az, amelyik elérhető távolságban és elérhető áron van. De akár egy alaposabb tervezéssel belföldi úti célt is választhatunk, ahol ugyanúgy egy hetet együtt lehet a család és csak a kikapcsolódásról szól ez az egy hét. Egy ilyen belföldi nyaralást jelentősen kevesebből ki lehet hozni akár még nagyobb kényelemben, hasonlóan annyi élménnyel, mint egy horvát tengerparti utat.